Ónos eső , kialakulása

Az ónos eső vagy ólmos eső vegyes halmazállapotú, túlhűlt vízcseppekből és hókristályokból álló csapadékfajta, amely a talajra hullva azonnal megfagy és a jéghideg folyadékcseppekből kemény jégbevonat képződik. Ónos szitálásról beszélünk, ha a túlhűlt cseppek átmérője 0,5 mm alatti. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) veszélyjelző rendszere figyelmeztető előrejelzést és riasztást ad ki, az ónos eső bekövetkezés előtt általában fél–három órával, második lépcsőben pedig figyelmet felhívó, térképes formában megjelenő riasztást is kiad.

Kialakulása

Kialakulását az idézi elő, hogy a felső és alsó hideg légrétegek közé 0 °C-nál, a víz olvadáspontjánál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul, és ilyenkor a felső rétegben keletkezett a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdaraként vagy ónos esőként érkezik a csapadék, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni. A folyékony ónos eső a földet éréskor válik szilárd halmazállapotúvá. Ez a halmazállapot-változás igen gyorsan zajlik le. Az esőcsepp földetérésekor bekövetkező ütközés következtében indul be a víz megszilárdulásának folyamata, aminek hatására mindent beborító vékony jégpáncél alakul ki a tereptárgyakon.

A meleg légréteg hatására kialakuló ónos eső, többnyire a nagy hidegek közeli enyhülésének előjele. A Kárpát-medence időjárása kedvez az ónos eső kialakulásának.

Az OMSZ riasztási fokozatai szerint lehet:

  • Gyenge ónos eső. A várt csapadékmennyiség általában néhány tized (> 0,1) mm.
  • Tartós (több órás) ónos eső. A várt csapadékmennyiség meghaladhatja az 1 mm-t.
  • Tartós (több órás) ónos eső. A várt csapadékmennyiség meghaladhatja az 5 mm-t.

Az európai időjárási vészjelző rendszer négy fokozatot különböztet meg. A zöld jelzés a veszélytelent, a sárga a potenciális veszélyt hordozó jelenségeket, a narancssárga és a piros színű jelzés pedig a veszélyt jelenti.